.svg)
A folyó túloldaláról a halál kacsintgat, / fehér csónakban fekszem, és nincs, aki átvigyen.
Az anyja nem akarta megenni a spenótot.
szép emberek kiknek arcáról / a szépség / a csatornába folyik együtt a hétköznap zűrzavarával
Első, szabad szerelme / hozzá beszél – más néven / nevezve őt, mégsem becézve
Lőfegyvert fogtam már a kezemben, de nem volt megtöltve, és ha meg lett volna, akkor sem biztos, hogy tudtam volna mit kezdeni vele.
én voltam az első és eddig az egyetlen, / aki lövést kapott, halálosat.
ne ijedj meg Csak én vagyok Csak költészet
És akkor a társadalom / Így válaszolt önmagának: / Anyu / Itt nincsenek hangyák.
