Szerkesztőségi netnapló: pandémiáról, szerkesztőségi életről, álmokról és irodalomról.
Nagyanyámat a családi ház felső emeletén, az utcafront felőli szobában ravatalozták fel.
Az is elcsépelten hangzana, ha felsorolnám, mi mindent köszönhetek a Helikonnak, mennyit tanultam öt év alatt. El se férne egy bejegyzésben.
A csobán angyal messze járt juhaival, szinte beérte már a hármakat, akik ama fényes gömböt hajtogatják Napkelet felé.
Ha a hátsó ablakon kitekintek, mostanság mindegyre Antigoné alakját vélem megpillantani.
Tyukibá, az öreg seprűkötő hátáról ezúttal hiányzott a köteg vesszőseprű. Láthatatlan súlyt cipelve, görnyedten, szinte céltalanul őgyelgett felfele az úton. Mint aki eltévedt az időben.
A tokaji száraz furmint az én madeleine süteményem.