A színházi rovatban elsősorban erdélyi magyar társulatok előadásairól jelennek meg kritikák, de teret biztosít fesztivál-beszámolóknak, színházi tematikájú esszéknek, tanulmányoknak is.
Ahogyan napjainkban a musical és a Broadway determinálja egymást, úgy a fényes hírnévnek is akadhat iker megfelelője: illúzió.
A színház számos nyelvén beszélt, a Harag György-i mágikus realizmuson és az örkényi groteszken át a Mrożek, Ionesco vagy Beckett nevéhez köthető abszurdig.
A nézőket már az előtérben bambuszkalapokban díszelgő ültetők várják és kísérik a helyükre.
A 20. UTE Fest záróelőadása William Shakespeare Titus Andronicusa volt, melyet Urbán András rendezett a Jugoszláv Drámai Színháznál.
A Kollokvium gyökerei egészen 1978-ig nyúlnak vissza, és nem is Gyergyószentmiklós a fesztivál bölcsője, hanem Sepsiszentgyörgy.
Az előadás alatt megteremtett szakrális terekkel és jelentésekkel való érintkezés elkerülhetetlen – a megtisztulás folyamatában a néző és az előadás alkotói közösen vesznek részt.