Írók írókról – klasszikusok újratöltve! A Ráolvasás rovatban kortárs szépírók, irodalomtörténészek vallanak kedvenc klasszikus olvasmányélményeikről.
Joyce viszont annyira érdekes, hogy élete és műve ürügyén szívesen tűnődök erről-arról.
Mostanában nincs jó kedvem. Pontosabban szólva: nem érzem jól magam.
A legendák elszakadnak eredetüktől és önálló életet élve terebélyesednek az időben.
Cervantes le akar nyűgözni, és le is nyűgöz. Úgy csal lépre, hogy amennyire lehet, ragaszkodik a valósághoz, de persze tudja, hogy nem lehet, mert a valóság rágós és emészthetetlen.
Vannak az emlékezetnek megmagyarázhatatlan gesztusai.
Nem volt ez egy könnyű olvasmány, beismerem, rettenetesen drágának találtam, amikor megjelent, és aztán féláron vettem.