Szokta mondogatni, hogy az öregség olyan betegség, amiből nem lehet kigyógyulni soha. Majd meglátod te is. Úgy legyen, szoktam mondogatni én is ilyenkor neki.
Küldetése nem más, mint a megsejtett szép, a megsejtett igaz értelmezése és továbbadása. Milyen hosszú utat járt be kamaszkorától a Széchenyi-díjig!
Az ember zavarba jön az ilyesfajta céltudatosságtól, ahogy versnyelvet épít és rombol, koncol és boncol, gyökereztet és beolt, szövegeket és világokat preparál, életre kelti magánmítoszait...
szomjas a szingek, hiába veszi / körül víz és víz, növényi nedv, / neki vért kell szívni, hogy petéi / ne szomjhalálba foganjanak.
De egy dolog pontosan kiszámítani a ráktérítő hosszát, a nagy kikötők vagy tengerek közti távolságot, és más értő módon feltérképezni a kultúrák, vallások, szokások sokféleségét.
A hiány nem csorba önképre, hanem betöltendő sorsra utal.
Aztán feltűnnek Ők a színpadon, a másvilág küldönceiként. Elfoglalják a helyüket, a zümmögők elnémulnak, és mindenki egyszerre összpontosítja figyelmét az első hangra.
Új fényesmatrica-korszak fotográfialáza, / imitációm öröme, illúzióm boldogsága, / az élet egy nagy fotóverseny csupán.