.svg)
Nem tudom, a hetvenes évek derekán, kaposvári gimnazistaként miért éppen Heltai Jenő Március című versét választottam, mindenesetre ezt szavaltam valamilyen iskolai ünnepségen vagy versenyen
Eljátszottam a kék hortenziabokrot, hitt az isteni fémpénznek, / engedett a kasmír, a kölni
Az egyik sziklán aprónak látszó alakot pillantok meg, miközben fölkapaszkodunk egy biztosnak látszó pontra. Göndör hajú lányka üldögél összekulcsolt karokkal egy száraz fa alatt, és bennünket figyel.
csikkek az üveg hamutartó peremén abban a vásott nagy- / szamos utcai szerkesztőségi szobában égnek élnek parázs- / lanak figyelj Mózes mondjuk a mai napodat?
A harmadik út a súlyemeléses változat, amelyhez taxihasználat is dukál. Munka után, a talponállóból kijövet minden erőnket egybegyűjtve eljutunk az első taxiig.
Góth Gábor, a jó nevű író és szerkesztő, egyedül maradt a lap szerkesztőségében.
Egy sonans, búgó kagyló mélyéről rekedt női hangot hallok, fulladozva a köhögéstől kéri számon rajtam, honnan tudom az elérhetőségét, ez egy titkosított kagylórendszer, kiáltja...
A kicsi Mózes szokásához híven nem válaszol, leteszi a súlya tekintetében valódi kardra emlékeztető vívóeszközt, és kávébarna kabátjában motoz, cigarettát keres.
