.svg)
Ég nem ég ég nem ég hogyhogy nem ég nem gyúlt meg?
ég nem ég mi az isten hogyhogy nem kérem ide meg-
gyújtom én ilyen nincs hogy ne lehessen meggyújtani
egy szar szivarat cigaretta nem szivar cigaretta és gyufa
add inkább a gyufát ide ne ne azt a szart az román van
ott az a másik azt adjad ég nem ég na látod hogy igen
állnak ott körben billegnek lipinkáznak parázsló csikkek
egy durva koszos olcsó üveg hamutartóban a nagyszamos
utcai szerkesztőség vagon típusú szobájában a huszadik
század végén huszonegyedik század elején kolozsváron
indulni kéne hazafelé menni ballagni kéne innen valahová
fel ki oda a monostor felé ahol nem várja senki senki nem
vár mondja senki de megy mondja majd anikócskához oda
akarok hozzá haza akarok menni de csak holnap ma nem
csak hétvégén megyek oda hozzá lesz rendes élet két napig
lesz reggeli lesz alvás lesz meleg leves lesz minden csak
éppen Ez nem lesz legalábbis annyi ami ma is például és
ami a tegnap is és tegnapelőtt is és azelőtt és még azelőtt
is például mint aki ki akarja inni a világot előbb királyt
iszom halálra majd kájakabot aztán jövök én recsegi azon
a sztentori hangján billegnek lipinkáznak dülöngélnek a
csikkek az üveg hamutartó peremén abban a vásott nagy-
szamos utcai szerkesztőségi szobában égnek élnek parázs-
lanak figyelj Mózes mondjuk a mai napodat? mondjátok
bazmeg olyan lesz mint a tegnapi és mint a tegnapelőtti is
mongyad ámber figyeljetek figyeljétek ő beszél most hadd
beszéljen most hallgass király kuss antek csend legyen
mondom mondjad holnap dél körül érkezel megint sűrű
nyelvcsapásokkal kezedben hatalmas fagylalttal a belső
égés ellen üss a szádra üss a szádra mondjad mondjad mert
most előbb a piaci köpködő lájbi- és sapkabéléstépő majd
a porbafingóhoz aztán a dékánátus a decanatul jön itt is
ott is egy-egy deci csak vagy kettő és egy-egy pohárka
sör vagy kettő majd legvégül az ancora a horgony mert
hazakísérjük királylacit onnan mindenki haza gyalog ugye
kicsit tántorogva de ott az ábécé a lakás a lépcsőházad
mellett egy fél palack vodka csak mondod magadnak azt
egyedül benyalogatod éjfél után ébredsz rettenetesen érzed
magad kell még egy fél mondod magadnak de csak annyi
nem iszom meg a teljes palacckal dehogy és felöltözöl
lemész a lépcsőház mellé majd vissza és azt is megiszod
közben meg elszívsz vagy fél csomag cigarettát abban a
majdnem üres festetlen kietlen lakásban majd belealszol
kiesik a cigaretta a kezedből a vastagon tömött olcsó hitvány
koszos üveg hamutartóba vagy mellé ki tudja a linóleum
padlóra mindegy jön majd anikó anikócska és kitakarít
készít tojásrántottát szeret téged te is őt gyöngéd veled
kedves veled amire a gyöngédségre szeretetre olyan
nagy szükséged van éhezed szinte szomjazod szinte
mert nyers vagy kötekedő nagy krakéler vagy de hatalmas
a szíved és nagyon nagy a szád menekül is előled aki
tud hagy ételt-italt a vendéglői asztalnál a régi író kolléga
amikor odatámolyogsz hozzá a várdomb panzióban mert
megsértesz megbántasz mindenkit mint a bokszoló amikor
felszakadt a másik szemöldöke azon a vérző ponton ütsz
ismerősök előnyben és akkor akkor amikor felébredsz
a szokásos módon valamikor délelőtt zúgó fejjel bűzös
lehelettel az első gondolatod az hogy meg kellene inni
valamit be kellene vágni valamit valami töményet de
előbb mégis a szerkesztőség felé egy hatalmas fagylaltot
veszel Mózes drága egy nagyot hogy hűtse hogy jól le-
csillapítsa majd a belső részeket ha már nem simogat senki
legalább ez és egy doboz vodkát is igen csak egy kicsit
kicsike scandicot hogy induljon a nap tudod úgyis jön
majd odabenn a félliteres prodvinalco tetűpor ízű rettenet
kifut majd érte a legfiatalabb vagy valaki aki éppen betéved
a szerkesztőségbe valamivel és megint ugyanolyan nap jön
mint az előző ugyanaz jön megint annyi különbséggel hogy
valahogy taxiba tesznek nu vă speriati nu vomit! nem nem
hányok mondod a taxisnak és azzal el is alszol az anyós-
ülésen majd amikor felébredsz már a tömbház előtt gálánsan
fizetsz mint egy úr mindig is az voltál gáláns mint egy úr
amikor volt éppen pénzed fizetésnap után jó néhány napig
mint egy úr üss a szádra üss a szádra mondod amikor hallod
a magad történetét a mindennapi betevőd történetét te aki
megittad a kenyered javát mondod meg bizony mondják
vagy nem is de gondolják a barátaid akik nagyon kevesen
vannak már csakis a legközelebbiek ülünk a gambrinusban
a főtéren egy-egy sör mellett és egyszer csak odajön a
másik asztal mellől egy fickó lassan komótosan a fejedre
csorgatja korsó sörét és visszaballag a helyére kérdem mi
ez Attila hagyd csak haggyad megérdemeltem csak vissza-
kaptam mert ilyen is tudtál lenni te aki amikor megtaláltad
abban a messzi konyhában az elrejtett liter szilvát mint egy
csecsemővel a karjaidban dédelgetve érkeztél vissza annak a
kisvárosnak a budi melletti konyhájából és meg is ittátok a
legjobb barátoddal és a százhúsz vagy százharminc körben
ülő kíváncsi diák előtt a vigadó kistermében amikor felálltál
felpattantál olvasni széles karlendítésekkel előadni szerelmes
novelládat a lobogó fehér ingedben akkor elindult a barátod
költő barátod is feléd támolyogva tán hogy megöleljen hogy
keblére vonjon mint hű társat a jóban rosszban alkoholban
de csak a kör közepéig jutott és ott lehuppant pontosabban
leültetek lehuppantatok a kisteremben a kör közepében
Attila majd másnap hazafelé kétszer is meg kellett álljon
a vonatnak miután alig sikerült feltuszkolni téged hárman
feltenni a berecki gyorsra mert mindig nyomban leugrottál
elbúcsúzni ki tudja hányadszor már ég nem ég nincs az az isten
hogy ne lehessen meggyújtani egy kurva szivarat cigarettát ég
nem ég mert már nem lehet már soha ugyanazt Attila egyetlen
még élő égő csikk maradt már/még ott billeg az is a peremén
annak a koszos olcsó üveg hamutartónak a többiek mind ott
vagytok már abban a rettenetesen bűzös szutykos századvégi
századeleji hamutartóban bazd oda belé abba mondod azon
a sztentori hangodon abba a kurva konzervesdobozba mint
az urnába abba a hamutartónak kinevezett pástétomos dobozba
és tölts a mustárospohárból lett borospoharakba jó bőven tölts
nektek kicsiknek csak keveset mert még kicsik vagytok tölts
az öreg királynak anteknek és heim andrisnak is amikor lejön
lászlóffy szilágyi sigmond nem iszik kinek másnak s kapsz te
is még ha jó leszel kapsz te is még csak ide figyelj és üss a
szádra üss a szádra azt mondom neked hogy üss a szádra…
