.svg)
A művész itt, a kolozsvári Bánffy-palotában látható munkái egy útra hívnak – néhány kép kifejezetten, címében is kimondva.
Évekkel ezelőtt, a sivatagban értettem meg, mit jelent az, hogy csend. Amikor csendről beszélek, nem viszonyfogalomként használom, holott alapvetően az.
hogy anyám mindenre ráérez / hogy szeretem de / mégsem akarom túl gyakran látni
De őszintén, nem a magyarázat érdekel, hanem az, ki lehet-e ebből a rossz közhangulatból mászni...
A nevem Mikko Virtanen, finn férfi vagyok. Minden évben karácsony környékén eljövök ide, a thaiföldi szigetekre. A szabadság és a remény útjára.
Ha hívom, nem válaszol. Mindig le van halkítva. Akkor mire való a telefon? Mire? Arra való. Hogy engem érjenek el folyamatosan, arra. Mindegyre csak pitty. Ha nem nézem meg az üzeneteket, hívnak.
Ők voltak az egyszeri és megismételhetetlen Rákosi.
Ritkán mondok ilyet, de a Libertate olyan film, amelyet ajánlatos inkább otthoni képernyő előtt ülve – mondjuk egy streaming-platformon – nézni...
