Ágyba kényszerültem. Gyógyszereket diktáltam magamba. Abból a kevéskéből, ami maradt a háznál, valami régi betegség idejéből, mikor még volt, aki gondoskodjék rólam...
Aztán miféle fél kutyáról hadovál maga itten ebben az úgynevezett versében, Király?
Bolondnak vélnek, valahányszor elmesélem, hogy azon az éjszakán, ott Borg felé félúton, az olajosan csillogó vonatsínek között, egy fél fekete eb loholt.
Látott már valaki űrruhás zarándokot egy lyukas malomhídon?
Amikor tizenéves koromban rájöttem, hogy Erdélyben is van irodalom, az ma már egy nehezen értelmezhető pillanat.
Beröppen Édesanyu. Pillangósan. / Ébreszteni, dédelgetni kezd. / – Hasunkon a nap, s a fürge koldus már / A hatodik faluban jár…
Milyen olvasóra vágyik a regényíró?
Nem a trip kerül középpontba, hanem a trip és a józan világ ürességének az ütközéséből születő reflexiók.