Néhány évvel apám halála után anyám úgy döntött, ideje Kolozsvárra költözni, és eladásra hirdettük a lakást, ahol gyermekkorom egy részét és teljes kamaszkoromat töltöttem.
Alig kezdődött el az irodalmi „gyászév” Kovács András Ferenc marosvásárhelyi temetésével, pár hónapra rá már Szilágyi István koporsója után ballagtunk a házsongárdi fák alatt.
Az utóbbi időben testesebbek lettek / a verseim. Ki is fakultak. Szürkültek. / Fehéredtek. Lehetne másképpen is persze.
Ubud egy kulturális és kulináris élményeket intenzíven kínáló, gomolygó város, mértanilag szinte Bali közepén helyezkedik el.
Természetesen számomra is megkerülhetetlenek a Tandori-versek. De belegondolva, talán mégis a Micimackó hatott rám leginkább...
Alig hinném, hogy volna érdektagoltabb az operai közönségnél.
Ha egy regény főhősének az a vezetékneve, hogy Breda, és a történet Kolozsváron játszódik, az önmagában elegendő ahhoz, hogy felkeltse a figyelmemet.
A Teofil-, a Madarász Béni-történetek után Szőcs Margit legújabb könyvének hőse ezúttal egy versírásban igencsak jártas plüssmackó...