.svg)
S ezzel elértünk a Kovács András Ferenc líráját értelmezők fő problémájához...
A rókatárgy szegre akasztva / Szomorú könnyező ikon / Verset szavalnak alatta / Költők elbrédált partikon
Míg hiszékeny nők vannak a világon, addig bármelyik falusi boszorkány pompásan meg tud élni a tudományából – mondta az öregasszony.
emlékszel a kicsiny repedésre a Pantheon márvány járólapján?
"Eddig volt a múlt. Innen nem lehet tudni, mi történik. Történni fogok, úgy, ahogy én akarok."
Ezért követlek, ezért rohanok, ezért feküdtem ki a partra, hogy megüzenjem harminc idő harminc üzenetét...
Te messzebb laksz tőlem, mint én tőled, / de találkozunk néha tévúton.
Hogy lehet, hogy még sosem láttam ezeket a munkákat? Hogy lehet, hogy még sosem hallottam róla?
