Kovács Boglárka naplószerű jegyzetei és reflexiói a Bákó megyei Csík faluból, ahol jelenleg magyar nyelvet tanít kisdiákoknak.
Kovács András Ferenc Erdélyi töredék című versével ünnepli a Helikon a magyar költészet napját.
kolozsvár te nagy fertőzött város / miért vagyok dühös mondd / ha muszájból kimozdulok / miért vannak tükörképek / a pocsolyákban is
Anyám halála után számos érdektelen, de heves dolog történt, ami miatt öt hónapra az elmebetegek számára fenntartott kórházba kerültem.
Joyce viszont annyira érdekes, hogy élete és műve ürügyén szívesen tűnődök erről-arról.
Fura játékot űz az emberrel az idő.
De hogy milyen reggel volt, az is, Pista bácsi, / indultunk volna, mentünk volna haza innen / oda, a városodon át, a városon, ahol pár évig / én is, igen, mentünk volna tehát, indultunk
Láttuk, hogy ez az ember bazaltból van. Hogy semmi, de semmi meg nem ingathatja, nem is karcolhatja.