Néhány évvel apám halála után anyám úgy döntött, ideje Kolozsvárra költözni, és eladásra hirdettük a lakást, ahol gyermekkorom egy részét és teljes kamaszkoromat töltöttem.
A nevem Mikko Virtanen, finn férfi vagyok. Minden évben karácsony környékén eljövök ide, a thaiföldi szigetekre. A szabadság és a remény útjára.
Számomra még az ébresztőóra is a múlt része.
A víz mély volt, az áramlatok erősek, én túl fiatal, anyám túl gyenge.
A csend nem ugyanazon csend. / Néha serceg, mint távolban / a szalmaláng
Lehet, többé nem indulok harcba, / Lehet, csak a lázadáshoz nem értek. / De nem elég némán megsimogatni / A csecsemőt, aki egyre kövérebb.