.svg)
minden nyelvek zenéje / szélben született / istenek beszéde volt ez / kövek néma tanúja / hozzátenni mást illetlenség lenne
Nyílik az időajtó / csukódik az időajtó / belépésre várok / kilépésre vársz
a szelíd emberek viperák / valami bajuk lett valamikor / sokat szenvedtek és úgy döntöttek / hogy spéci túlélési tervet alkalmaznak
Anyuka sosem hagyja, hogy egyedül nyissak ajtót, idegeneknek nem szabad, ismerősöknek meg nem vagyunk itthon...
Ha nem félünk a farkasoktól, akkor megnyuvadnak. / Elcsikordul farkashangjuk, összeroskad farkaslábuk,
„Mégis magányba ránt a bor, hajlongj és mondd, hogy Mutabor” – hajtogatta P. Lajos szomorú költő a konyhaasztalra borulva...
