De mikor a Hold hideg és fényes / teste vérgyilkost először nemzett, / a körték húsa megcsorgott az ágon, / és magházuk köré penész költözött
olyan mint amikor egy hangszeren játszol / és a hangja odacsalogat egy madarat / olyankor be kell csuknod a szemed / hogy a madár ne szökhessen el
Repülni késztet a belső látomás, / de a szél dermesztő.
altasd el a hintalovat, / hogy holnap újra meséd része legyen.
ebben az álomban holmi / metonimikus viszonyban / a rajongásból született valami / önmagáért való káosz