.svg)
(fischgrätentage)
böjti időszakok a fiókokban
láncaikból megszabadult füstjelek
az életünkkel játszunk
az életünkkel játszunk
nem kellene megjátszanunk magunkat
Pál fordulása fél tél elmúlása
elővarázsoljuk magunknak a holtakat
a kalapból
és misét fizetünk az élőkért
teliholdkor áradás van
a teljességből merítünk
javarészt a teljességből
azt mondtad mi egy ötvözet vagyunk
*
tegnap egy évvel ezelőtt ma
két vagy három éve év múlik
évet ér egymást hajtja négy testvér
holnap öt tíz húsz évvel
ezelőtt egy karnyújtásnyira
fölöttünk aludtak a gyermekek
nem jutottunk semmire mit
kellett volna tennem be kellett adnom
a derekam te botrányt csináltál
éjszaka elmentem
pünkösdi rózsát lopni
*
újra befogjuk magunknak a szeretetet
mint egy betegséget hordozzuk
az álmot hegyen-völgyön át
hogyha a halottainkat keressük
hétre bukkanunk
tíz ujjon is megszámoljuk
halszálka-napokat számolok
gyermekeket a patakban és
a tehetetlenségemet mint szentségtartót
nem bukkan fel a félelem
még a vízből sem
amely fekete és hideg
hajam elhull térjünk
vissza a másik időbe
a gyermekem egy madár volt
*
belélegeztem a gyermekem
elkezdtem nézni
ahogyan látni tanul megérinteni
beszélni járni élni tanul
ahogyan növekvő léptekkel
lépésről lépésre távolabb haladt
most ott áll az élet kellős közepén
én még mindig a kezdetén
éppen elkezdem nézni
még mindig belélegzem a gyermekem
*
dalok melyek az ágakról hullanak
elillannak ha nem
kezdünk eléggé gyorsan énekelni
vonalak a tenyérben
életvonal szívvonal fejvonal
méri köztünk a légvonalat
a gyászt akkor gyakoroljuk mikor
elfeledünk élni
vagy elraktározzuk későbbre
*
világosan elkülöníthető a felszín és
a háttér életünk törékeny
napjaink meg vannak számlálva
végigtapogatjuk a külső felületeket
simák érdesek puhák kemények vajon
folyékonyak levegőből fából vagy üvegből
valók
most megkopogtatjuk a hátteret
összesítjük voltak-e hőforrások
milyen repedéseken szivárgott be a hideg
ki van még biztonságban és ki az elveszett
most a napokat számoljuk
számítgatjuk ki marad életben
*
aki életben marad az éjszakákat számolja
és sejti hogy legalább még egy
második következik abból indul ki
hogy az ágakon virág és gyümölcs terem
nem fog éhezni semmiről
lemondani a gyümölcsöket leszedi megeszi
jóllakik és azt mondja szorítsd össze
a fogad és menj mindenkinek ugyanazt a
történetet
tálalja és mégis megbíznak egymásban
az emberekkel a hozzá hasonlókkal
borospoharakból a mindennapok
anyatejét
issza kérdezés nélkül
*
újra szabad közbevetett kérdéseket
feltenni de csendesen és ami nincs
ellenünkre a törésvonalak mentén
tolongunk az utolsó szeretet
a napfonatban még terítéken
magamra veszem a gyengeségedet
kihordom mégis lélegzem
mindig egy kutyát akartál
lány lett
nevek merülnek fel a
a múltból és a fiókokban
még ott lapul a tegnapi veszekedés
*
testeket hozunk fel a mélyből
melyek nem a felszínen úsznak és
elleplezzük
neveiket felosztjuk az életünket
két részre osztjuk ami nem tartozik
hozzánk ami
nem törhető vágható választható szét
nem felezhető meg hozzád kerül
a mosógép a szőnyeg a polc az
asztal egyszemű anyám kétpéldányos
könyvei hozzám és a gyermekemhez
kerülnek
a bánatot is megfelezzük én elveszem
a magamét te a magadét adod tovább
a következőnek kell majd hordoznia
testeket hozunk fel a mélyből
elleplezzük neveiket megmutatjuk
a kíváncsiaknak tiszta kezeinket
*
régóta kitervelve
arcod újra színt kap
távozáskor nem tartjuk vissza
az árnyakat amelyeket vetünk
a kaputelefonban
fecsegő lomb susog
örök körforgás ezeket a napokat
bebeszélem majd magamnak
biztonságból megvetem
a lábam az ajtóban és várok hogy
visszajössz-e és a mondatainkat
kiforgatod ugyanolyanok maradnának
BENŐ ESZTER fordítása
