Dicsőség mindazoknak, akik helyettem élnek! / Köszönet a felcsereknek és az ápolóknak, / akik hiányomat takargatják meg óvják!
Apróhal rajokban találtam rímet, / Petőfit a Szamos uszadékán, / Adyt a bolondok házában – nahát!
Ellustul, ami zöld, ellustul, ami sárga, / a zöld maga lustul el, beszakad, kék férgek / bújnak elő, de a levegőn elpusztulnak
Igen, lencsét is főztem. / Az újév szerencséje ezzel bebiztosíttatott.
néha / amikor az égen három-négy ufó villogott egyszerre / hallottam ahogyan Marinaș folyton keresztet vet a nyelvével