Az összes lehető találkozás (versek Szonda Szabolcs fordításában)

Az összes lehető találkozás

(Toate întâlnirile posibile)

a templomtól a harangtoronyból

láttuk a legjobban a földönkívülieket

azért imádkoztunk hogy elraboljanak

vigyenek el a világukba ahol

lézerek robotok és olyan képernyők

vannak hogy bármi megjelenik rajtuk

ha csak rájuk böksz az ujjad hegyével

tulajdonképpen

az volt a terv hogy ellopjuk az űrhajójukat

és azzal repülünk vissza a faluba

a focipályán landolunk

óvatosan

hogy ne perzseljük meg a füvet és a libákat

a helybeliek hanyatt-homlok rohannak oda

csodát látni

mi pedig bekapcsoljuk a sztroboszkópokat

a lézereket

felteszünk valami földönkívüli zenét

és olyan diszkót nyomunk

amilyent még soha nem pipáltak

de volt még valami

csak ezt magunknak sem ismertük be

mindkettőnknek ugyanaz a lány tetszett

tudtuk hogy ha meglát abban az űrhajóban

biztosan kiválasztja valamelyikünket

hogy a barátja legyen

nem csak arról álmodtam hogy puszit  kapok tőle

amikor fellép mintha színpadra a lenyílt csapóajtóra

hanem hogy váratlanul meglököm Marinașt

ő lezuhan a gyepre

én pedig sebesen elszállok Anișoarával

néha

amikor az égen három-négy ufó villogott egyszerre

hallottam ahogyan Marinaș folyton keresztet vet a nyelvével

de nem tudtam azért-e mert a földönkívüliektől tart

vagy mert tőlem

Voulez-vous danser?

gyermekkoromban végig úgy hittem

hogy a lumbágó egy tánc

mert egy alkalommal

amikor a kapuban ácsorogtam

nagymamámmal és két szomszédasszonyával

előttünk haladt el az utcán Sandu bá

és rendkívül furcsán lépkedett

én még nem láttam senkit így járkálni

lumbágó

süvöltötte

vékony aszott ajkai között

az egyik nő

olyan bosszúsan

hogy egy szikrányi kétséget

sem hagyott bennem

A kőúr

(Domnul de piatră)

egy szobor magas talapzatának

támasztva hátát

ül a földön egy nő és olvas

fölötte

lábon állva

kivont szablyával az eget rontó repülők felé

egy kőúr néz mereven

neve ott egy táblán

de a galambok a felismerhetetlenségig

összerondították az arcát

a nő behunyja a szemét és felsóhajt

a hőség

a könyvben olvasottak

a benne zajlók miatt

a kardhegy

árnyékával

az úr diszkréten

lapoz

Tanítómese

(Fabulă)

parkoló autók között egy varjú

kiflidarabot csipeget

odaoson egy egér

lassan közelít hozzá

tétován

tesz még két lépést

a madár abbahagyja az evést ránéz

cincogi sarkon fordul beszalad egy lyukba

a varjú kiszakít egy falatot

odaviszi ahol eltűnt az egér

leteszi a kiflidarabkát aztán

visszamegy és tovább lakomázik

látja mindezt egy ember

és sírva fakad

Boarding pass

a fiútestvérem

aki szenilis

kereskedelmi járatokat lő le kisujjával

aztán zavartan vakarja

a fülét

hol vannak a pilóták?

kérdezzük tőle néha

nálam a fejemben

mondja

és mit csinálnak ott?

szeretgetik a stewardesseket

mindnyájan kacagunk

a testvéremnek mindig van közönsége

mint minden békés bolondnak

este

mielőtt ennénk

jelentést tesz mint egy légvédelmi

           ütegparancsnok

kezét állához emelve

vigyázzállásban

nem is pillog közben

senki nem szakítja félbe

minden téves számadat

az üteg megtizedelését vonja maga után

és vele kezdődik a kiszámolás

amikor befejezi

egyikünk kezet fog vele gratulál neki

küldetés teljesítve

aztán nyugodtan eszik

egyetlen szó nélkül

tudjuk mind hogy így siratja el

a vétlen utasokat

Szonda Szabolcs fordításai

‍