Az elviselhetetlen lét / gyógyírjának alfája és ómegája, / minden gondok univerzális panaceuma: / Vilma.
Az álombolt melyik polcáról / nyújtottad felém magad?
van léped uram vannak testrészeid? / vagy csak egy eszme vagy s merő önzés a hit?
most mindenki rólad beszél / látom a fanyar mosolyt az arcodon
Sosem volt saját hangja, de kifinomult / gégéjének hála képes volt bármit mondani.