Berlin, mióta csak írni kezdtem, az írásaim indítéka és témája volt, és minden utólag benyújtott ellentétes bizonygatásom és varázsszavak dacára sem szabadultam meg tőle teljesen.
Érdemes azonban megjegyezni még, hogy ezt a szobát folytonosan sötétség üli meg, nincs ugyanis ajtaja vagy ablaka, és csupán egy csövön keresztül tart kapcsolatot a külvilággal.
a száj nem feledte a nyelvet. a pap abbahagyta a beszédet. utolsó szavát, az áment megismétli a szám. a fejem csodálkozik, minek ide egyáltalán pap.
Ha tudnék bizonyára visszajönnék térdig / állnék a patakban és apró menyhalak csipkednék az ujjam / biztosan visszajönnék ha tudnám mi történik és ki az aki / velem tart benéznék ablakodon
Azt álmodtam, hogy a hallgatásoddal küzdöttem.
Vigyél magaddal, bundás angyal, / gyöngyház tested meleg és jó.