.svg)
Kritikák, esszék, tanulmányok, jegyzetek.
Évek óta jelen van Szentgyörgyi László az erdélyi irodalmi prérin, de csak szerényen, halkan, szinte mellékesen, észrevétlenül.
Tamás Dénes tehát egyebet sem tesz, mint provokálja és próbára teszi az olvasót.
Akkora szíve van, hogy hatalmas. Az a baj, az a nagy szíve. Az. Nem tud nemet mondani. Jönnek a szomszédok is állandóan, hogy Feri. Leszakadt a polc, Feri. Megjött a mosógép, vigyük fel, Feri.
A Buzadžić dzsámi haremjében sok régi sír van, nem tudom, melyikük melyik, illetve kit rejtenek.
Lehet-e közös, ami személyes? Túlmutat-e az ön magán? Mire ad lehetőséget a nyelv, a saját?
Mechiat Zina lírája sebhelyes, karcos, mély. Ritmusa szférák közti tánczene: „Amint kiszúrod, már el is tűnt, / mint egy álom, egy szellő, felhő, szerető” (29.)
