A 21. század második évtizedétől egyre rendszeresebben látnak napvilágot esszék a Helikon hasábjain, alkalomszerűen korábban is megjelentek esszék a kortárs magyar irodalom, olykor a világirodalom elismert szerzőitől.
Kezdjük ott, ha végtelenről beszélünk, a matematikát leszámítva tulajdonképpen félvégtelent értünk alatta. Ilyen például a halhatatlanság.
Lázár Kinga ismeri az állatokat, s ezt el is hiszem neki. Tudásának forrása: látott kinőni egy őzet az erdő cserjefalából.
Az 1960-70-es évek ifjú neoavantgárdjainak volt mire alapozniuk, építeniük.
Bánfalvi Samu versei, azt érzem, játszanak velem mint olvasóval...
Könnyű dolgunk lenne, ha kiordíthatnánk magunkból a tömeget – a 21. század olyan hévvel csépeli magát, hogy a pora ezer irányba száll el, s még a kapcsolatainkra is lerakódik.
Gratulálok tiszta szívből még egyszer – vivát Borsodi Laci, vivát!