Eljátszottam a kék hortenziabokrot, hitt az isteni fémpénznek, / engedett a kasmír, a kölni
csikkek az üveg hamutartó peremén abban a vásott nagy- / szamos utcai szerkesztőségi szobában égnek élnek parázs- / lanak figyelj Mózes mondjuk a mai napodat?
vársz rám, ugye? / szeretnél velem zsiráfokat kigyógyítani a bipolaritásból
Kész a lépcső: létrán nem mászhat / A császár; a nép ilyet nem láthat…
szomjas a szingek, hiába veszi / körül víz és víz, növényi nedv, / neki vért kell szívni, hogy petéi / ne szomjhalálba foganjanak.
Egy csupor kávét kortyolgatunk. / Hol fáj? Kérdezgetjük a testünk.