Fotográfialáz (Versek Várkonyi Onerva Flóra fordításában)

Fotográfialáz

‍

Óhlàlà, a Fazer kávézó elbűvölő enteriőrje,

a fogak fehér porcelánja.

Brunberg-trüffelek, divatosan édes posé,

mézesen mosolygó marcipánmalac.

A díványon, mint pihenő Kleopátra a reklámban,

egyiptomi huzat, török párnák,

érzéki örömök fanyar illata, puha kegyelem

s az előhívó oldat vegyszertakarója.

                     Új fényesmatrica-korszak fotográfialáza,

                     imitációm öröme, illúzióm boldogsága,

                     az élet egy nagy fotóverseny csupán.

A tengerbe épített fürdő csillámló, tündöklő homokján

szivárványszínű koktél aranyszélű pohárban,

a hullámokon rézszőrű Apolló, ajjaj,

felfeslik a disznóbőr strandlabda.

A vándorló vidámpark tintamarresque színházában

a régi tréfa dollárt hoz ma, tilulilulej,

acéltestű erőember a modell

egy kifogástalan külsejű, tip-top fiatalemberrel

s egy kerek, szakállas nővel.

                     Új fényesmatrica-korszak fotográfialáza,

                     imitációm öröme, illúzióm boldogsága,

                     az élet egy nagy fotóverseny csupán.

Gondolataiba mélyedt szobor a könyvtár balusztrádján,

ölében egy tavasszal megjelent botrányregény:

A Nagyfenekű Nő vallomásai. Bravó!

Nagyszerű művészi teljesítmény!

Imádott filmsztár a bemutatón, mint Valentino, jaj, ne –

némafilm mimikája, finom ajakmozgás.

Mily közel van minden messzi,

Shanghai, szantálfák, a szív pora!

                     Új fényesmatrica-korszak fotográfialáza,

                     imitációm öröme, illúzióm boldogsága,

                     az élet egy nagy fotóverseny csupán.

Magnéziumfelhők képződnek a villám fényében,

a portrénkon siker, succé, succé,

a gépek a nap felé haladnak

ragyogóra csiszolt szárnyakkal.

‍

‍

Légiposta a vén bolondnak

‍

Az állomások és peronok sípjai így csiripeltek:

vegyél jegyet a kertbe, csip-csirip,

hol beton, benzin és vasvirágok illatoznak!

Piü, piü, pici hósármány,

térj vissza hamar, s elfújom homlokodról

a kipufogók és a szipkák

szürke loknijait.

Tegnap ért ide a képeslapod par avion csip jazz csip,

a borítékpapír pórusaiban – piü! – parfüm és tinta:

SAINT-TROPEZ FRANCE MÁJ. 5.

Micsoda nyugtalanság fogott el!

Kicsoda a képen az a tollas kalapos nő,

aki a harisnyakötődhöz ér?

Te is la garçonne vagy?

Bolond ábrándjaimban napraforgó rózsák,

szirmaikon most gyors,                          fura

                                                                 árnyak

lóherék és sasfüvek felett

repülőgépek az új

Édenbe.

Piü!

‍

‍

Várkonyi Onerva Flóra fordításai
1992, Budapest. Tamperében él.

‍

Pelle Romantique Toni Lahtinen (1976, Lahti) irodalomkutató, egyetemi tanár költői neve, pontosabban a legújabb, mert korábban volt Pelle Romantika és Pelle Romantica is. Három verseskötete jelent meg és négy verses-lemeze. Helsinkiben él.

‍