Nagyinterjúk, életút-beszélgetések, tematikus beszélgetések írókkal, költőkkel, alkotóművészekkel, értelmiségiekkel – Erdélyből, Romániából, a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból.
Nincsenek céljaim, munkám, feladatom van: mindig keresek és mindig találok magamnak tennivalót.
Úgy hiszem, a legmagasabb polcon a helye. Hogy ott van-e? Nincs. Hogy ott lesz-e? Aligha. Hogy ez levon-e bármit is az értékéből? Vélhetően nem.
Később, ma is, nekem az a legfontosabb, hogy a szöveg olvasva életre keljen. Mint vers keljen életre, ami azzal jár, hogy egészében többet mond és sugall, mint a szavak puszta értelme.
Az utóbbi száz év agóniájában nem a mítoszt tartották meg, nem is a nyelvet, hanem az ételeket.
Mikor lettél figyelmes először sirályokra Kolozsváron?
A kultúra olyasféle folyamat, mint a kötés, egy sima, egy fordított, egy komolyság, egy parodisztikus visszafordulás, egy kis eredetiség, egy kis tükrözés.