Nagyinterjúk, életút-beszélgetések, tematikus beszélgetések írókkal, költőkkel, alkotóművészekkel, értelmiségiekkel – Erdélyből, Romániából, a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból.
Én így iszonyulok hozzá. Vagyis, izé, nézd, milyen szép szubverzív elírást műveltem ide.
Az már egy másik kérdés, hogy milyen a magyar irodalom onnan számomra: néha elég távoli, és nem mindig vagyok biztos benne, hogy ez baj.
Tovább csavarnám a metaforát: a méh mellett póknak is kell lenni, feszülten várni, hogy belerepüljön valami a hálónkba, s a megfelelő pillanatban lecsapjunk rá.
Nem tényekben hiszünk, hanem erővonalakban. Hogy a létezésem során a léten van-e a hangsúly, vagy nem.
Természetesen számomra is megkerülhetetlenek a Tandori-versek. De belegondolva, talán mégis a Micimackó hatott rám leginkább...
Nagymaroson, ahol felnőttem, a házunk alatti folyószakaszon van egy különleges hely.