A Helikon irodalmi folyóirat képzőművészeti rovata, amelyben aktuális erdélyi és magyarországi kiállításokról írott műkritika olvasható.
Stark Attila képi világa sokszor könnyekre fakaszt, pozitív értelemben.
Sötét kontúrok, egymásba átfolyó felületek és vastag festékrétegek szabják meg ezeket a műveket.
Ez a gyár nem az én gyáram. Nem az én otthonom, nem az én hazám.
Hogy lehet, hogy még sosem láttam ezeket a munkákat? Hogy lehet, hogy még sosem hallottam róla?
Festményei egyedi módon ötvözik varrás és festészet technikai eszköztárát: a vászon nem általánosan megszokott pozíciójában, állványon kel életre, hanem vízszintesen, földre terítve.
A szobrászművész ihletforrása maga az Élet. Minden kiállított mű bemutatja az emberi lét valamely, különálló és egyben az egésszel összetartozó elemét.