Ama nevezetes vásár napján Kalagor Máté úgy néz ki, mint egy szépreményű fiatalember, aki egy amerikai filmből lép elő...
Ha tudnék bizonyára visszajönnék térdig / állnék a patakban és apró menyhalak csipkednék az ujjam / biztosan visszajönnék ha tudnám mi történik és ki az aki / velem tart benéznék ablakodon
Halló, szia, Emma, azért a versantológiáért hívlak, azt hiszem, nálad maradt. Kölcsönkönyv volt, visszakérik. De ha most nem jó neked… Értem.
Akkor lesz belőled oktató, / ha éjszaka eső kopog / balsorsod tetőcserepén / s a kéményre ráfagy a levegő.
Semmi, csak a létezés súlya egy szerda délután a villamos párás ablakán keresztül, siető emberek csöpögő esernyőkkel, a siető esőben.
HUSZONÖT-HARMINC rózsaszínű levelezőlap, levél és egy befőttkötöző spárgával összefűzött folyóirat paksaméta várt a szobámban...