Grigore Jana házára pillantott, melyen hullámos keretben nagy betűkkel ez állt: Gligă Costel és Gligă Jana, 1971, és eszébe jutott, hogy rég nem járt nála.
Nincsenek kellemes emlékeim elemista koromból.
Októberi kora reggel volt, didergős és kába, a völgyben a házak közt lomha köd gomolygott.
Annyi se marad, hogy a bauxitbánya mélyvörös lenyomata kirajzolódjon a domb oldalában, de még ebben a színtelenségben is felragyog néha annak az óriási testnek a hiánya, amit onnan kitermeltek.
Anyám halála után számos érdektelen, de heves dolog történt, ami miatt öt hónapra az elmebetegek számára fenntartott kórházba kerültem.
Pálinkával köszöntik egymást. A tepertős pogácsa harapdálása közben már feljönnek az egykori tanárok.