.svg)
Nagyinterjúk, életút-beszélgetések, tematikus beszélgetések írókkal, költőkkel, alkotóművészekkel, értelmiségiekkel – Erdélyből, Romániából, a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból.
Annyi bizonyos, hogy a remény, az idill vagy a méltóság pont azok a szavak, amelyeknek még az asszociációit sem tudom összeegyeztetni a szegénységtapasztalataimmal...
Az irodalomtörténet nem szentírás, időről időre változik, a különböző korok rendszerint magukhoz alakítják, de saját ízlésükhöz, stílusiskolájukhoz alakíthatják maguk az irodalomtörténészek is...
Vallomás következik: alkottam egy olyan figurát, akit nagyon megszerettem. És reményeim szerint felkínáltam az olvasónak egy olyan történelemszemléletet is, amely mifelénk nem divat.
A Kós Károlyék által elindított szellemiség jelentette a felkiáltójelet számunkra, hogy bárhová kerüljünk, hasznossá kellene válnunk.
Úgy vélem, Pilinszky arra is példa lehet, hogy a bennünket körülvevő, hétköznapi kísértésektől miként óvhatjuk meg magunkat.
Az olvasót tisztelni kell, ahhoz viszont előbb a szavakat, mondatokat, a szöveget kell tisztelni.
Ahogy telik az idő, az alkotást, írást, művek létrehozását egyre fontosabbnak tartom. Most már világosabban látom, hogy ez kellett volna legyen az életem központi szervezőelve.
