.svg)
1739 augusztusában, alig valamivel a pestis csillapodása után, Hermann Lipót posztókereskedő hazalátogatott a család csongrádi házába.
A nevem Mikko Virtanen, finn férfi vagyok. Minden évben karácsony környékén eljövök ide, a thaiföldi szigetekre. A szabadság és a remény útjára.
hogy anyám mindenre ráérez / hogy szeretem de / mégsem akarom túl gyakran látni
A szálló, egy zöldre festett faház az üvegfalú modern épület mögött szerénykedett.
Befelé figyelt, nincs-e mozgás a szobában. Csend van.
Gyere el hozzám szabadságszagot enni. / Fúródjunk mélyen a levegőbe. / Előttünk felhő, nyisd ki rajta az ajtót. / Gyújts rá nyugodtan, ez nem egy pipa.
