.svg)
Viszik a legkisebb királyfit, / aki a mesében győzni szokott.
– Hallottad-é, Zakariás Erzsiéknél lakodalom lösz a hétvégin! – mondta Mariska néni ebéd után, miközben a mosatlant leszedte.
Ködkutakat fúrt a csend / a reggel húsába, nehezen lélegeznek / a pillanatok, a mai nap kameraállásán / nem látszik jól a maradék élet.
pár sornyi kézírásnak lenni / a frissen nyomtatott könyvben
Akkoriban a Göncölszekér még lassan fordult el a tengelye körül, halk döccenései kísérték álmaink alaphangjait.
Semmi, csak a létezés súlya egy szerda délután a villamos párás ablakán keresztül, siető emberek csöpögő esernyőkkel, a siető esőben.
