a világ gyönyörű / bár a szomszédban az üveghegyen túl / rakéta záporozik lakónegyedekre
na nézd csak ezt az új világot itt / az emberek arca világít szüntelen / kékes derengő fénybe vonja vonásaikat
egy városban ahol minden szó ellenünk támad / ránk omlanak a honvágy falai
reggeli szárazságban / oázisra hazatérni / másnapos rutinokkal / evés kevés alvás / ki tudná levetkőzni ezt a fáradt testet
fogja a költöztető dobozokat / megemeli a kultúrát és / húszkilós banános kartonokban / cipeli a másodikra a költő után
A téridőm szövetében egy bomba az emlék, / fekete lyukhoz ér, ami minden színt elnyel.