.svg)
mostanság a múzsák nem érnek rá köztereken csókolózni (Versek)
XXXIV. ÉVFOLYAM 2023. 8. (862.) SZÁM – ÁPRILIS 25.
mostanság a múzsák nem érnek rá köztereken csókolózni
fogja a költöztető dobozokat
megemeli a kultúrát és
húszkilós banános kartonokban
cipeli a másodikra a költő után
néz rá ferde szemekkel
hogy mégis mi szükség van erre
a sok papírra könyvre porfogóra
úgyis most pusztul el a világ
a költő csak nézi búsan
hogy már a múzsák sem a régiek
mióta átálltak a pénzcsinálásra
elveszítették a szemlélődés örömét
beszívta őt is az állandó munka
vezetékek szövedéke öleli
körbe finom kezeit
örökre befonná az elmúlásig dolgozás
persze csak ha a költő hagyná neki hogy
teljesen elidegenedjen a termelési versenytől
kifáradt múzsája miközben sokkal
fontosabb feladatokat kell beteljesíteni
például állni kint egy megnevezhetetlen
köztéren bámulni egy épület egy arc
egy szárnycsapás vonásait felsóhajtani
és megérkezni a csók örömébe
várakoztatás vége
íme
hát elindultál
a sötét erdőmélybe
a visszhangok iránytűzavara
is lehetne kiváltó oka
a visszaválthatatlan
csendfeszülésnek
elbizonytalanodtál míg
egy pillanatra kitisztult elméd
visszafordulások egyetlen
racionális lépését megtenni
hangtalan volt a lombmozgás
némafilm benne a lélegzetvétel
a tüdő vérkörei kifeszültek
futásnak eredtél volna
de szorítottam kezed
beszélj, ne siess,
miért engem választottál
szád nem mozdul
végre lenyugszik pillantásod
kézfejem behúzod hónod alá
elindulunk és lépteink alatt
feltör a gyökérropogás
Sárkány Tímea 1995-ben született Kézdivásárhelyen. Jelenleg Budapesten él, középiskolás diákok szívét szoktatja az irodalomhoz. A versek létrejöttekor Móricz Zsigmond Alkotói Ösztöndíjban részesült.
