a világ kék színű peremére lerakódik / ez a csendes asszonykoszorú / hajfonatuk merev a sártól / sárga szemük ide-oda jár
Egy vörös hajú lány kétszer is gyorsan lehajol, / odanyúl a leejtett telefonhoz, / de csak harmadszorra emeli fel és beleszól...
Megyek emlékeim előtt, / megöregedett meddüpásztor.
Feldúlt szobák, kertek / Sztaniolba csomagolt / Koporsószögek / A mozdulatlanság igéző / A látvány vakítóan otthonos
nézd csak fiam nézd csak / anyánk beteg volt de nagyságát / madárseregek zengték énekelték