a hajnal szecessziós ornamentikái visszafordítják a fényt a szemhéjak mögé sirályok visítják szét a fellegeket megint gyakorlatoznak a légriadóval
Tíz év múlva ülünk majd egymás mellett egy körfolyosós gangon. Így képzelem.
kérlek, már nem foghatod a kezem. Látod? Csupa vörös izzás, felhevült, éget.
Gyermekem, a tél átsurran az országon. Faházban lakom egy fehér hegyormon.
A résekben tapogat a fény, szabad magasságban fekszem piros takarómon, s így, a kuplungot kiengedve új sebességbe pörögnek