.svg)
Szoros teret, fénytelen hajlékot rejt / a test mintája. Öntudatlan, túlnyomás formálta / halmok, nemtelen altájak. Kikötöttük / a pányvát, elvezetjük a tisztító esőt.
A költő lóvá változik, / amikor beugratják, / ingujjából kilóg a lóláb, / nyerít egy kötetlen strófát
Novemberi erdőn / tárgyat találtam / lepucoltam róla / a lucskos faleveleket / egy jókora kérdőjel / nagyobbik darabjának bizonyult
Volt egy nő, úgy hívták, Evelin. / Túl volt már jóval az elemin. / Néztük, hogy integet, / Lépi a szinteket, / S túltesz a legények elejin.
Ahogy az álmaid, ugyanúgy sok más mesélnivalód is, / mintha egy történelemkönyvből olvasnád fel
A pisztolyban véres töltény Ennek legalább van / értelme gondolta De nem kapaszkodott érte / Az éjszakában történnek ilyen dolgok Mikor / az ember nem tudja eldönteni álmodik-e
