Nagyinterjúk, életút-beszélgetések, tematikus beszélgetések írókkal, költőkkel, alkotóművészekkel, értelmiségiekkel – Erdélyből, Romániából, a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból.
Úgy vélem, Pilinszky arra is példa lehet, hogy a bennünket körülvevő, hétköznapi kísértésektől miként óvhatjuk meg magunkat.
Az olvasót tisztelni kell, ahhoz viszont előbb a szavakat, mondatokat, a szöveget kell tisztelni.
Ahogy telik az idő, az alkotást, írást, művek létrehozását egyre fontosabbnak tartom. Most már világosabban látom, hogy ez kellett volna legyen az életem központi szervezőelve.
Az azonnali olvasói visszacsatolás is jó visszajelzés lehet, de mindig gyomoridegem is van, amikor megjelenik egy új szöveg, hogy jól megdobálnak virtuális sörösüvegekkel.
Tízéves voltam, amikor a második bécsi döntés után Észak-Erdély Magyarországhoz került.
Az olvasó talán elgondolkodik, hogy milyen lehet Isten – függetlenül attól, hogy létezik vagy nem létezik.
A karakterek működése, viszonyulása egymáshoz igaznak kellett tűnjön számomra, sok személyes elem van benne. Nem az én történetem, de az én szűrőmön át fogalmazódott meg, jutott kifejezésre.