Viszik a legkisebb királyfit, / aki a mesében győzni szokott.
Azt álmodtam, hogy a hallgatásoddal küzdöttem.
Semmi, csak a létezés súlya egy szerda délután a villamos párás ablakán keresztül, siető emberek csöpögő esernyőkkel, a siető esőben.
Akkoriban a Göncölszekér még lassan fordult el a tengelye körül, halk döccenései kísérték álmaink alaphangjait.
pár sornyi kézírásnak lenni / a frissen nyomtatott könyvben