.svg)
Talán lecsókolhatnád rólam most még a pusztulást. Köröttünk a föld leülepedett égi pernye, benne itt-ott még parázsbimbók izzanak.
van ez így már hogy csak a hold odafönt fehér ködben mélyen ő puszta űrben csatangolt bemindenezve át az éjen
Szikla, fölötte ég rügyező messzeség hagyom hogy elmenj mellettem szó nélkül hadd legyen keserű az év.
