Bánlaki Szőnyi István: Apokalipszis
140507
van ez így már hogy csak a hold
odafönt fehér ködben mélyen
ő puszta űrben csatangolt
bemindenezve át az éjen
akkor is legbelül semmi
(csak eleje vége csak volt lett)
mindig napokon át menni
most is te akinek ez kellett
fenn vagyok harmadik napja
puszta hold felnézek az égre
világít abba nem hagyja
már aludnék
már végre
140510
nem emlékszem nagy ködben állok
úgy lesek akárha függönyön át
mindig csak magamon kívül hálok
és várom hogy magamba jöjjön át
mi voltam
kívül rajtam
140903
Astoriát és Fővám teret
vas zúgását villamosokat
reggeli napfényt őrületet
ami tegnap belém hasogat
nem tudod azt sem milyen nap van
mit egy felhő most is eltakar
nézed a Dunát folyni halkan
ahogy szépen lassan felkavar
ülsz csak egy tudatfolyam
a józan ész e ködös partján
hogy kérdezed hogy uram hogyan
hagyhattál el az még hagyján
de magad is régen elhagyod
Astoriát és Fővám teret
Németh Dániel 1991-ben született Budapesten. 2015-ben diplomázott az ELTÉ-n, magyar-angol szakon. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakos hallgatója.