P. Lajos, a szomorú költő, aki elmondása szerint a vörösbortól foltos, lepattogzott felületű íróasztal egyik fiókjának mélyén rejtegette a Villax Karolinával kapcsolatos perdöntő bizonyítékokat...
a kocsmával jó sokáig farkasszemet néztem / amikor pislogtam azonnal harapott / ott lesett rám a falu közepén az út mellett a boltnál
Ülünk a Boszporusz partjánál, átkozódunk, / a nap fénye csillan a tengerben tükröződő / vodkáspohárban, lehúzzuk (a vodkát)...
te drága lány / mesterekre vagy kárhoztatva / kik öregebbek / szelídebbek / férfiabbak nálad
A Pizzában leginkább apámmal és bátyámmal ittunk, illetve egy köpcös, galambősz bányásszal, akit a helyi folklór nemes egyszerűséggel csak Tigrisnek hívott.
Egy panaszos fing útnak ered, / egy meddő, meredő test a zsibbadt oldaláról / átfordul arra, amelyik fáj.