.svg)
Esteledik. Rád nevetek. Hát így lopjuk a napot. Meleg van. A főtér mint egy sparhertlap.
Hullámvonalban kanyargó mederben folyt kedvem a világ egy szegletében, nád, tüskebokrok minden oldalon, csöpp vigasz, hogy eget se láthatok.
a fájdalom sokféle a fájdalom sokféle és fájdalommentes nem úgy ahogy azokon az estéken reggeleken
a barátaim magamra hagytak, szükséggomb lettem, ha leszakad az összes,
Itt élünk újra itthon, évtizedekkel később a sínek között. Keletre a haláltól, vékony papíron. Bensőkben égnek
