Délután van, még új a városSzokom az utcák célirányoshangulatát
„Tudod ugye mit mondott a kutyaAmikor látta hogy a malacHáromszor kap enni egy napŐ viszont csak egyszer?
éjjel léptem hozzá.a sarkában jártam:neonfényű utcákon
csend illatakönyököl rá a délutánra,sétál a faluban, majdfel-alá a lakásban,
A lombjukat vesztett fákatnem sürgeti a múltjuk,engedelmesenbevárják az időt.
Hallod? Ez a rémületbelső lármája.Lapoz benned a félelem.
El ne feledd, hogy minden csak jelenség,Tűnékeny ábra, ideiglenes…Dsida Jenő
Mivel tökéletesen tisztában voltam a betegség lefolyásával és végkimenetelével, miután túlestem a kezdeti sokkon, választhattam két út között.
mindenki úgy néz rám, / mint aki már nincs is teljesen itt
Az emléknap hivatalos programját követően kötetlen beszélgetés vette kezdetét, ahol a jelenlévők további személyes történetekkel és anekdotákkal idézték meg Láng Gusztáv alakját, méltó módon tiszteleg
.svg)
