.svg)
Horváth Levente munkája.
Ádvent
A lombjukat vesztett fákat
nem sürgeti a múltjuk,
engedelmesen
bevárják az időt.
Kerülő utak
Egyre beljebbre
ások magamban,
ha nem vigyázok,
eltűnök
a végbelemen át,
észre sem véve,
hogy nincs rám
szükség.
Fogolycsere
Legyél angyal,
akinek nem kell
léteznie ahhoz,
hogy a képzelet
falára fessék.
A lényeg maga a csali,
a holtak tudomást se
vesznek rólunk,
bizonyosak bennünk.
Magamon élősködöm,
hogy ne hiányozzak
senkinek,
amikor belepisilek
a hóember cipőjébe.
Almát
egyél, szólt anyám apámhoz,
mire apám elvette kezéből
a kissé fonnyadt gyümölcsöt, majd
egy jókorát harapott,
egy nagy falat egészséget.
De anyám ekkor már a diót törte
a bejglihez, vigyázva,
nehogy belekerüljön a rossz.
Mielőtt elalszom, megnézem,
a felemás zoknikat
tényleg a cipőmbe dugtam-e,
a sötétebbet a jobba,
a világosabbat a balba,
hátha reggelre megbizonyosodhatom róla,
hogy a valóság felpróbálta őket
az éjjel, majd felcserélte,
nem ügyelve a részletekre.
