Nina tányérjára halmozza gyorsan összedobott reggelijét a konyhában, majd visszatér szobájába, ahol kenyeret majszolva befészkeli magát a még meleg ágynemű közé.
Szokásomtól eltérően sokáig aludtam. Amikor fölébredtem, egyedül feküdtem a paplan alatt.
Nem. Ez volt az első gondolata, hogy nem, ilyen nincs, zümmögött a lét-szerkezet, recsegett-ropogott minden, ami még annak volt mondható, a ptolemaioszi vonat ebben a pillanatban siklott ki Csajágnál
Haszontalannak mondod a szerzeteseket – folytatta apám –, de neked vajon mi hasznod?
Leghamarabb csak a holnapi vesperás után foghatnak gyanút.
– Apa meghalt. Ráugrott egy szarvas és agyonütötte.