Szerkesztőségi netnapló: pandémiáról, szerkesztőségi életről, álmokról és irodalomról.
Álomnaplót kellene vezetnem, jut eszembe nap mint nap, mióta álmaimban egyre gyakrabban bukkannak fel hajdani, rég elfeledett osztálytársaim.
Azt álmodtam egy éjszaka, hogy önálló életre kelt a közösségi médiás profilképem. Ártatlanul kezdődött, a portréfotómon, amelyen révetegen tekintek a semmibe, váratlanul megjelent egy keret...
Nincsenek tüneteim, ez csak placebo. Nincsenek tüneteim, ez csak placebo. Nincsenek tüneteim, ez csak placebo.
Bort iszom. Uram fejben pálmafákat vizionál. Az ő lelke finom műszer, mint a szeizmográf. Járványvízen járunk 12 hónapja, de nem szokjuk a hidegét.
Hogy is magyarázzam el neked,/ ennyi, fel van számolva minden, mégis üldöz...