Pipacsára ha büszkeség / dagasztja Himalája lakója hegyét...
Bár minden azt igazolta, hogy komplett őrültség volt Joszi döntése, kétségtelen, hogy egyetlen esélyét ragadta meg a boldogságra.
Néha meggondolja magát az idő, / és visszafelé indul, régi hegyek közé. / Elrejtőzik, és számot vet magával, / ha már nem lehet a megbocsátás övé.
minden nyelvek zenéje / szélben született / istenek beszéde volt ez / kövek néma tanúja / hozzátenni mást illetlenség lenne
Nyílik az időajtó / csukódik az időajtó / belépésre várok / kilépésre vársz
a szelíd emberek viperák / valami bajuk lett valamikor / sokat szenvedtek és úgy döntöttek / hogy spéci túlélési tervet alkalmaznak