Az újságot remegve emelte ki. Már visszacsúsztatta volna, de a kíváncsiság megállította. Szobájába vitte, az ágy szélére ült, kinyitotta.
Olyan ártatlan ő maga is. Az idétlen kis Suzi a maga 12 évével. Nincs mitől tartani…
Most mennem kell. Meg kell ennem a tejbegrízemet.
Minálunk otthon senki nem iszik. Közösen legalábbis. Magányos műfaj ez, mint annyi minden.
Elrejtettem ötszáz doboz cigarettát és tizennyolc liter tiszta szeszt a hörgő torkú alagútba, nem önzésből, csupán tartva attól, hogy a halál, melyet hívok, ezúttal sem fog értem jönni.
Amiben most vagyunk, menthetetlenül a sajátunk. Rajtunk nem segít a bőrápolás.