.svg)
Fonnyadt téli sárba ragadt bakancsom / Most húznám tépném kifele / Szabadulnék a nehéz kolonctól / Pereg az idő mint a szikkadt morzsa
Én így iszonyulok hozzá. Vagyis, izé, nézd, milyen szép szubverzív elírást műveltem ide.
Többféle értelmezésnek ad teret a kötet, olvasatomban mégis a magány, szeretet (vagy „szeretés”) és önállósodás feltérképezése emlékezetes.
Ne add el a kertet. / Megsiratnád.
Legújabb, A kötelező letérőnél forduljon című kötetének Neon című versét Román Eszter, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adta elő.