Egy középkorú fehér férfi magabiztosságával rúgom seggbe magam. Az értelmes mondatnál megtorpanok – a befejezetlen mondat semmibe lóg,
Hallgasd, ahogy csepegnek a szavak, csönded metronómjai. A humusz mindenhol akadályozza, hogy visszakerüljön rügyhöz a csíra.